Rimaszombat Gömör nyugati részének adminisztratív és gazdasági központja; a Gömöri-medence északnyugati részén, a Rima folyó partján fekszik.
A területet már a kőrézkorban is lakták, egy kiterjedt települést ástak ki a régészek, nagy mennyiségű bronz tárgyakkal a középső és késői bronzkorból. Első levéltári említése 1270-ből van, 1334-ben a Széchy család szerezte meg, 1441-1460 között Jiskra harcosai foglalták el, az utóbbiak felépítették a Szabadkapuszta (Sobôtka) erődöt. 1554-1593 a szapadkapusztai erődöt és a várost elfoglalták a törökök, egészen 1686-ig a város adót fizetett a törököknek. 1784-ben Gömör vármegye központja lett.
A városban megtaláljuk az 1775-ből származó későbarokk katolikus plébániát, egy templomot 1784-ből, egy neogótikus tornyot a 19. század végéből, Ferenczy S. temetési kápolnáját 1909-ből, a klasszicista megyeházát 1798-ból és a városházát 1801-ből.
